Beköltöztem, (majdnem) minden a helyén! Mondjuk annyira még nem, hogy képet is mutassak róla, de annak is eljön az ideje. Azt igazából még mindig nem értem, hogy sikerült ennyi cuccot egy ilyen kicsike szobába bepréselni, köszönjük az Ikeának (nagyon vicces, hogy itt ájkiának mondják).
Képeket inkább a tegnap estéről mutatok, amikor is megérkezett még két lány, és így, négyen elkezdtük belakni a házat. Kitámasztottuk a rengeteg csukott ajtót, kipakoltuk a cuccokat a konyhába, aztán elkezdtünk iszogatni. Miután megittunk egy üveg rosét, egy üveg pezsgőt, egy üveg fehérbort, emelett pedig 1-1 pálinkát, úgy döntöttünk, hogy let's go out. Beültünk egy taxiba, ami az alapdíjat leszámítva 50 pennyért vitt el minket egy szórakozóhelyre. Örültünk, h hú, milyen olcsó taxi, viszont az csak hazafelé derült ki, hogy kb. 1 percre lakunk a helytől. (Én sejtettem mondjuk, mert két saroknyit mentünk kb., de a többiek egészen hazáig nem gyanakodtak.) A pálinkára visszatérve: mindegyikük azt mondta, hogy soha életükben nem ittak ilyen erőset, de érzik rajta a cseresznyét (meggy volt, de who cares). A hely, ahova mentünk, egy elég nagy diszkó volt, tele emberrel. Táncoltunk rengeteget, és megnyugodtam, amikor kiderült, hogy nem csak Magyarországon számítanak slágernek a gagyibbnál gagyibb szeletelős zenék. Amikor hajnalban hazaértünk, még benyomtunk egy pizzát a vajszínű bőrkanapénkon (igazi diákbarát bútordarab, nem is értem, a főbérlőnek hogy jutott eszébe), aztán megbeszéltünk, hogy délig fel sem kelünk.
A többiek azt mondják, hogy hihetetlenül olcsó itt minden, főleg olyan egyetemi városokhoz képest, mint pl. Cambridge. Magyarországnál azért még így is drágább, szóval én nem vagyok annyira elájulva, de jó tudni. Ma délután megérkezett még egy lány, egy undergraduate. Esküszöm, még mindig félek tőle, pedig az egész délutánt együtt töltöttük. Amikor kopogott az ajtón, és kiment az egyik lány kinyitni, akkor azt hitte, hogy egy fiú. Mondta, hogy ma költözik be, erre Carla rávágta, hogy no (te ugyan nem költözöl be ide...). Azt már nem, hála Istennek, amit gondolt, hogy itt csak lányok fognak lakni, te pedig egy fiú vagy. Hihetetlen, de még a hangja is olyan, mint egy fiúé. A haja olyan, mintha oda lenne ragasztva a fejéhez, nagyon durva. Kell egy kis idő nekem, amíg túlteszem magam rajta. Máltán született egyébként, és élt is ott négy évet.
Délután bementünk a városba, ebédeltünk egyet (nem folyt a vére a roast chickennek!!!), aztán sétáltunk kicsit. Benéztünk a Student Unionba, ahol volt egy bár, ott beszélgettünk a csaposokkal. Azt mondták, ne aggódjunk, ha nincs semmi információnk gyakorlatilag semmiről, majd megtudunk mindent a maga idejében. Én azért aggódom egy kicsit, mert a többiek, akikkel lakom, és sport pszichológia meg egyéb sporttal kapcsolatos szakokra fognak járni, ők már tudják, hogy holnap pl. egész nap statisztika kurzuson lesznek, mert az szükséges nekik a képzés elkezdéséhez. Én meg még mindig nem tudok semmit... Ma este átmegyek szerintem a thai kínai lányhoz, ma megírta a pontos címét, itt lakik tőlem egy utcára, hátha számára már kiderült pár dolog.
Még mindig nincs telefonom, viszont a Tescóban láttam olyan akciót, hogy ha 30 fontot meghaladó összegért vásárolsz, akkor kb. 20 fonttal olcsóbban vehetsz telefont. Kinéztem nekem való díjcsomagot (sok ingyen sms, ingyen facebook és myspace), már csak el kell menni megvenni. Ma vagy holnap kimegyünk kocsival, Carláé itt van, és csapunk egy családi bevásárlást.
Ma éjfél körül még megérkezik az ír lány is, komppal jön, neki is van kocsija. Állítólag nagyon fiús, úgyhogy a többiek felkészítettek rá, hogy nem nagyon fogunk együtt bandázni, mert nem lesz ránk igénye.
Félelmetes egyébként nagyon itt lenni. Aranyosabb lakótársakat nem is kívánhatnék, viszont teljesen beparáztam, amikor tegnap annyit meséltek arról, hogy náluk ilyen meg olyan volt az egyetem. Teljesen más világ, és félek, hogy hátrányban leszek velük szemben. Az mondjuk jó, hogy sok külföldi lesz a szakomon, és nem én leszek egyedül ilyen szerencsétlen. Elég erős akcentusa van mindegyiküknek, főleg Laurának, aki liverpooli, és olyan gyorsan beszél, hogy néha az angol lányok is visszakérdeznek, hogy pardon?, mert ők sem értik. Viszont arról biztosítottak, hogy az év végére mindannyiuk akcentusából átveszek valamennyit, szóval elég hülyén fogok beszélni, azt hiszem.
Az is kiderült, hogy állítólag min. augusztusig itt kell maradnunk, mert az egész nyáron a szakdolgozatot kell majd írnunk, és itt a könyvtár, itt van minden. Ettől eléggé megijedtem, mert én horvátországi strandos munkát képzeltem magamnak a nyárra... Sokan még szeptemberre sem fejezik be a dissertationt, ahogy ők hívják, ez nem hangzik túl jól. Nagyon szeretnék végre konkrét információkat kapni arról, hogy mit fogok csinálni a következő egy évben...
