Igen, igen, igen! Gyakorlatilag minden leadva (még holnap be kell vinni egy hardcopyt), jöhet a karácsony! Meg a blogírás. Felgyülemlett pár kép az utóbbi néhány hétben tél témakörben, ezeket szeretném mindenképpen megosztani a kedves érdeklődőkkel.
Viszont először azzal kezdem, hogy köszönöm Agárnak, Mamának, Papának, Erzsinek, Péternek és (ha nem hazudott, hogy elküldte) Dödinek a képeslapokat! Aki eddig még nem küldött, az se keseredjen el, mert légipostával 2-3 nap alatt ideér, úgyhogy ha ma feladjátok, akkor még pont megkapom.
Na és akkor a képekről!
A karácsonyfánkat december 6-án állítottuk fel, azóta derít minket jobb kedvre a hülye beadandók miatti kiborulások közepette. A ház egyéb részein is elhelyeztünk kisebb dekorációkat, nagyon kis cuki lett a ház.
http://www.flickr.com/photos/31075193@N04/sets/72157623022330022/
Már november 28-a óta akarok képeket mutatni a hóról. Mert van itt is, bizony. Na jó, nem Bangorben, de majdnem. Van ugyanis itt, a közelben a Snowdonia nevezetű hegység, amiről már írtam, azt is elmondtam, hogy nem vmi magasak, a legmagasabb, a Mount Snowdon is csak 1085m, de mivel itt van nagyon közel a tengerhez, ezért magasabbnak tűnik. Jól látszanak ezek a hegyek Bangorből is, és már nagyon vártam, mikor lesz a tetejükön (csúcsukon vagy mi) hó, mert már csomó képet láttam, amin egyszerre látszott a havas Snowdonia és a teljesen zöld környéke. November 28-án délután 4 körül láttam, hogy elkezdtek az ismerőseim olyan mondatokat posztolni Facebookon, mint hogy itt a hó stb., úgyhogy gyorsan cipőt vettem, lefutottam a tengerig (futva kevesebb, mint egy perc, szóval nem kell hatalmas sportteljesítményre gondolni), hogy megnézzem a hegyeket. Már sötétedett, féltem, hogy nem fogom jól látni, de így is elképesztő volt! Tényleg ott volt a hó!!! Úgy éreztem magam, mint egy gyerek, aki még sosem látott havat: visszarohantam a házba, és szóltam Comille-nak (csak ő volt itthon), aki éppen valami beadandón dolgozott, hogy azonnal öltözzön, megyünk havat nézni, ezt neki is látnia kell.
Mivel már sötétedett, nem fényképeztem, másnap esett az eső, úgyhogy akkor sem, és mivel mindig csak halogattam, azt gondoltam, hogy senki sem fogja értékelni a fényképeimet, mert nem lesz már annyi hó, mint az első nap, úgyhogy meg is feledkeztem róla. Erre az egyik szörnyű csoportmunka kapcsán kiderült az egyik taiwani fiúról, hogy szeret fotózni, és vannak képei a havas Snowdoniáról is. Éjszaka is. Gyorsan elkértem tőle a képeket, elképesztőek! És mind Bangorből van fényképezve!
http://www.flickr.com/photos/31075193@N04/sets/72157623022262988/
http://www.flickr.com/photos/31075193@N04/sets/72157623022274648/
Amiről még vannak fotóim, az a tegnapi karácsonyi vacsoránk. Túl sok történetet nem tudok róla mesélni, rengeteg kaja volt, életemben először nyitottam ki crackert (remélem, mindenki észrevette, hogy a baratno.com-ról linkeltem), nálam maradt rögtön a cuccal teli vége, odaadtuk egymásnak a secret santa ajándékokat (kihúztuk egymás nevét), örültünk, fényképezkedtünk. Pont így:
http://www.flickr.com/photos/31075193@N04/sets/72157622897757463/
(Egy idő után már nem volt erőm tovább válogatni őket, úgyhogy ez most csak úgy ömlesztve, minden jóérzés nélkül.)
